Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Részletek az "Értsük meg a ló viselkedését!" c. könyvből

ertsuk-meg-a-lovak-viselkedeset.jpg

 

A könyv "Bevezetés" része.

"A lovak sokkal hatékonyabban képezhetők meggyőző módszerrel, mint erőszak alkalmazásával. Ez motivált a könyv megírásakor. Azoknak a meggyőző módszereknek a hatásai, amik a lóban a feladat elvégzésére kedvet ébresztenek, biztonságosabbak, gyorsabbak és tartósabbak, mint azok a kényszerítő módszerek, aminek a hatására a ló kénytelen-kelletlen elvégezni a feladatot.

Mi az oka, hogy a különböző emberi kultúrák mégis az erőszakon alapuló képzési módszereket részesítik előnyben?

Az, hogy ezek a módszerek természetesek számunkra, emberek számára. Az ember agresszív, ragadozó faj, ami méginkább kifejezésre jut, ha az ember fiatal férfi. A ló ezzel szemben zsákmányállat. Félénk, nagyon ijedős. A félelemre meneküléssel válaszol. A felszerszámozott állat menekülését okozhatja fizikai kényszer, alkalmazott erőszak és fájdalom. Díjugratásban, díjlovaglásban, fogathajtásban, és síkvresenyben a lovak mozgássora olyan kontrollált menekülés, ami feltételes reflexszé alakult. Ezzel szemben természetesen igaz, hogy a ló örömében, saját szórakozására is szaladgál, nem csak félelemből.

A ló menekülő állat lévén - ezt nem győzöm eleget hangsúlyozni - nyugtalansággal,szorongással válaszol az ember társaságában tapasztalható bizonyos emóciókra. Ilyen emóció a düh és a méreg, valamint a türelmetlenség.

A düh és a méreg, valamint a türelmetlenség a lovasemberséggel összeegyeztethetetlen. Mindkét emóció megfélemlíti a lovat, és menekülésre ösztönzi. Ha menekülni nem tud, akkor önvédelmi magatartást vesz fel, rúg, csap vagy harap.

Csak az ember képes ilyen jellegű emóciókat megélni. Jellemünk próbája - függetlenül attól, hogy el tudjuk-e nyomni, vagy sem - , hogy felül tudunk-e kerekedni ezen az érzésen, előzékenyek tudunk-e lenni, és meg tudunk-e bírkózni a helyzettel. Ezért, ha lovakkal foglakozunk, és képesek vagyunk viselkedésünket kontroll alatt tartani, jelentősen javítunk kommunikációs, és megértő, beleérző képességünket.

Annak ellenére, hogy a történelem során az erőszak és az erő volt az ember által használt elsődleges képzési eszközök a ló szolgálatukba állítására, ma ez már megváltozott. Az erőszakmentes képzési módok humánusabbak és intelligensebbek, civilizált magatartásra utalnak, hatékonyabbak, végrehajtásuk valójában könnyebb (ha alkalmazásukat megtanuljuk, és képesek vagyunk felülkerekedni emberi, ragadozó ösztönünkön). Pontosan ez az, amiről ez a könyv szól.

Az erőszakmentes módszerek alkalmazásával olyan lovak képezhetők, amik jól teljesítenek, és élvezik, amit csinálnak. Erőszakmentes módszerek a viselkedést befolyásoló, illetve a mozgást szabályozó technikák. Természetesen sok hagyományos módszereket alkalmazó edző elutasítja az erőszakmentes technikákat.  A szkeptikusok számára szeretném hangsúlyozni, hogy csaknem minden esetben az idősebb kanca a vadlovak vezetője. A kanca valójában egy roskatag, öreg egyed, minden bizonnyal nem a legerősebb a ménesben. Hogyan lehetséges mégis, hogy ő a vezető? A vezető szerep nem a leggyorsabbnak és a legerősebbnek jár?

Nem! A vezérállat idős, bölcs, tapasztalt egyed, pozícióját a többi ló mozgásának magabiztos uralmával tartja fenn. Mi, emberek ugyanerre lehetünk képesek, ami egyébiránt a korunkban végbemenő forradalomnak, a természetes lovasemberségnek alapelve és egyben okozója is a ló- és lovaskiképzés terén. Ez a képzési módszer a lovak természetes, viszont az ember számára nem.

Az irányítás szó némi magyarázatra szorul, én ugyanis a dominancia szó szinonímájaként használom. A dominancia olyan szó, ami azonnal elidegeníti az embereket. Ennek ellenére szakmailag helyes, használatának kerülése helyett, inkább megmagyarázom.

A dominancia irányítást jelent, és ahhoz, hogy irányítsunk egy lovat, uralnunk kell. Jó néhány edző - olyanok is, akiket nagyon tisztelek - tagadja ennek helyességét, de ez tény. A jó edzők azért érnek el eredményeket, mert lovuk elfogadja irányító szerepüket függetlenül attól, hogy a földről vagy a ló hátáról folytatják a képzést. Vannak edzők, akik a partneri viszony kialakítására hivatkozva megtagadják a dominanciát. Ez ostobaság! Az efféle edzők nem értik mi a dominancia. A dominancia a ló mozgásának szabályozásából ered, és nem durvaságon és agresszív magatartáson alapszik. Minden jó edző irányítja a lovát. Lehet baráti viszony ló és ember között, de mindig az ember az irányító.

A jelenleg tárgyalt lovasemberség vonatkozásában valójában semmi új nincsen. Néhány tehetséges edző mindig is alkalmazta ezt a humánus, nem szembeszálló, gyors és hatékony, pszihológián alapuló képzési módszert, de a történelem során most először kezd népszerűvé válni. Miért van ez így? Egyrészt azért, mert a lótulajdonosok egyre képzettebbek, és egyre fogékonyabbak a pszihológia tudományának eredményei iránt, másrészt pedig a gyors és hatékony információáramlás miatt. A különböző kiadványok, és a videók, valamint a légi közlekedésnek köszönhetően az oktatók gyorsan bejárják a világot. A lovasemberséget hirdető edzők olyan gyorsan meghódítják a világot, hogy a hagyományos módszerek már csak a múlt elavult, régies technikáiként lesznek ismertek. Jelentős változás, hogy a történelem során először uralják a nők a lovas ágazatot. A nők rendszerint sokkal fogékonyabbak a nem konfrontálódó, erőszakmentes, finom és kedves képzési módszerekre.

Életem során rengeteg lóval dolgoztam. Az állatorvos munkája a ló számára mindig ijesztő, gyakran kellemetlen, néha fájdalmas is. Az általam kezelt lovak között rengeteg volt rosszul képzett, gyakran teljesen nyers, olykor agresszív is.

Mindezek ellenére csak egyetlen egyszer kerültem kórzázba egy beteg ló által okozott sérülés miatt. Mielőtt állatorvos lettem, sok, igen veszélyes lóval találkoztam belovaglóként és rodeó versenyzőként, de egyetlen sérülésem sem volt olyan súlyos, hogy kórházba szállítottak volna. Nagy jelentőséggel bír, hogy sérüléseim nagy részét saját lovaim okozták.  Miért? Mert a bizalmaskodás tiszteletlenséget szül! Mások veszélyes, és kedvezőtlen vérmérsékletű lovainál védekező lovas magatartást alkalmaztam. Saját lovaimnál előfordult, hogy saját védelmemre nem figyeltem, és ezért olykor sérülést szenvedtem.

Személyes példámmal bizonyíthatom, hogy a lovak milyen mértékben képesek javítani tulajdonságainkon. Türelmetlen ember vagyok. A lovak megtanítottak arra, hogy türelmes legyek. Nem érzem úgy, hogy valaha is goromba lettem volna, de fiatal férfiként a lovak néha agresszív viselkedést váltottak ki belőlem. Olykor fájdalmas lecke árán tanítottak meg arra, hogy kedvesebb és toleránsabb legyek. Változó természetű ember vagyok, hamar sírok, hamar nevetek és hamar dühbe gurulok. A lovak megtanítottak arra, hogy tartásom legyen. Megtanítottak arra, hogy ostoba dolog elvesztenem a józan ítélőképességem. Tudatosabb, alázatosabb, átérzőbb lettem. Megtanítottak arra, hogy meggyőzéssel tovább jutok, mint erőszakkal.

Gyakran közhelyként említik, de igaz, hogy a ló külseje nagyon jót tesz az ember belső értékeinek. Javunkra van ez a csodálatos teremtmény. Hiszem, hogy a vele való kapcsolatlétesítés sérülés nélkül is megvalósítható.

A ló felé vezető leghatékonyabb út tehát a szeretet és az irányítás. E kettőt szem előtt tartva nézzük meg mik a ló viselkedését motiváló belső tényezők. A tudomány már leleplezte a titkokat...

Robert M. Miller, állatorvos

Thousand Oaks, Kalifornia "