Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lótartás

Kép

Az alábbiakban szeretném veletek megosztani tapasztalataimat, hogyan oldottam meg lovaim tartását munkahely mellett.

Mivel hobbilovas vagyok és vidéki munkahelyre kell naponta utaznom, így nem tudok állandóan lovaim mellett lenni. A tartásuk kialakításánál elsődlegesen a lovak szempontjait vettem figyelembe, amiről később a gyakorlat bebizonyította hogy nem csak a lovaimnak jó, de engem is kímél.

Angolboxos megoldást választottam, amit kombináltam  kifutók közvetlen hozzáépítésével, valamint biztosítottam a kifutókból a közvetlne legelőrejárást is. Minden terület (box,kifutó,legelők) úgy van kialakítva, hogy fizikai sérülés e-miatt nem érheti lovaimat. Nem áll ki szög sehol, nincsenek éles sarkok, nem tudnak sehol kitörni, stb...! Ezért nem kell egész nap azon aggódnom, hogy vajon mi lehet a lovaimmal. A legelőkről kicsukhatóak a lovak, amit éjjelre meg is teszek. Minimum kettő, de ha tehetm inkább három, vagy négy szektorra szoktam felosztani villanypásztorral a legelőket. Mindezt azért, mert amíg az egyik szektort legeltetem, addíg a többi pihen, növekszik, locsolni tudom és le tudom takarítani róla a lócitromokat. Ezzel a megoldással (intenzív legelőgazdálkodás) folyamatos legeltetést tudok biztosítani lovaimnak tavasztól-őszig. Így tulajdonképpen önellátóak lovaim. Mielőtt beszereltük volna az önitatókat a boxokba, reggel és este történt a vizcsere. Meglehetősen nehéz volt napi 20-100 liter vizet becipelni (ló létszámtól függően).

Röviden összefoglalva, ezzel a módszerrel almot takarítok meg (mivel nem piszkolnak a helyükre) és nem kevés munkát, időt. Nem kell kézből etenek őket (azaz nem én hordom oda az élelmet, hanem maguk szedik össze) ez ismét idő, munka spórolás, arról nem is beszélve hogy a ló legelésző állat, tehát ennél kedvezőbb feltételt csak többszáz hektáros birtokokon tudnak  biztosítani. Nem kell őket naponta lecsutakolni mint lekötött, ill. becsukott társaikat, hisz a hempergéssel saját magukat letisztítják, sokszor az esőn állnak pedig szabadon bemehetnének boxaikba, stb....

Száz szónak is egy a vége: tavasztól-őszig csupán annyi tennivaló van velük, hogy reggel és este kiosztom az abrakot, körülnézem őket van-e valami gond, a helyükön tönkrement-e valami. Ez kb. fél órát vesz igénybe. Az egyszeri anyagi befektetés később felbecsülhetetlen könnyebbséget jelent a gazda számára, a lovak pedig hálásak azért hogy így tartjuk őket. Ha munkába fogom őket, nincs olyan gondom mint másoknak, hogy az első óra a lovam megfékezésével telik el, hisz nem istállógőzősek, hanem kiegyensúlyozottak, nyugodtak.!!!